Éjszakai ragadozó a városban!

Némely állatfajok megszokták és alkalmazkodtak az ember jelenlétéhez és a városok sürgés-forgásához. Tökéletes példa az ilyen állatokra az erdei fülesbagoly, tudományos nevén Asio otus. Közép-Európa egyik legelterjedtebb bagolyfaja, mindemellett szigorúan védett faj.

Az erdei fülesbagoly, nevéhez hűen főképp az erdők lakója, de a városi zöldövezetekben is gyakran előfordul. Költésre más madaraktól, főleg vetési varjútól foglalt fészket használ. A tél eljöttével a környékről több példánya is beköltözik a városokba, ugyanis a városi környezet jobb életfeltételeket biztosít számukra. Így a településeken könnyebben találnak élelmet (apró rágcsálókat, énekes madarakat) és a városi klíma néhány fokkal melegebb. A tél végéig, március elejéig maradnak, majd visszatérnek az erdőkbe.

A városokban a fák ágain húzódnak meg szinte észrevétlenül. Szatmárnémetiben évente több száz példányát figyelték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület - Szatmárnémeti szakértői. Előfordul a Kossuth-kertben, a strand fáin, de az eldugottabb utcácskákban és kertekben is, ahol nem zavarják őket.

Amint azt Kiss István, az Erdélyi Kárpát Egyesület - Szatmárnémeti madarász szakértője elmondta: „a fülesbaglyot tekinthetjük a városok egyik jótevőjének is, hiszen fő táplálékát rágcsálók képezik. Természetes módon tisztítják városunkat a kártevőktől, így nem szükséges az emberre is veszélyes vegyi anyagok használata ezek irtására."

Prédáját kitűnő látása és hallása segítségével ejti el. A már megragadott táplálékot a horgas, hegyes és éles csőre, valamint karmai segítségével öli meg és fogyasztja el. Az emberhez hasonlóan társas lény. Ameddig a nőstény költ, addig a hím szerzi meg a szükséges táplálékot mindkettőjük számára. Rendszerint a nőstény 4 - 6 tojást rak le. A fiókákat együtt nevelik, ezek önállósulásáig.